Kétségkívül, életem eddigi legnehezebb időszakát élem…
Folyt.
Hívhatjuk akár kapunyitási pániknak is, bár ebben nem vagyok egészen biztos.
Abban már annál inkább, hogy újra kell kalibrálni az életemet…
Az elmúlt 3 hónapban megismertem valakit. Akkor még nem, de most már tudom mi célból sodorta az életembe ezt a személyt. Megígértem neki, hogy nem írok róla, de sajnos kénytelen vagyok.
„Foglalkozz az érzéseiddel!!” – folyamatosan ezt mantrázta, és én még csak most kezdem el felfogni mit is beszélt ez a Lány!
Az elmúlt 6-7 évem folyamatos meneteléssel telt. Hajszoltam a munkát, a pénzt, az élvezeteket és nem foglalkoztam magammal. Az érzéseimmel. Vagy csak felületesen.
Olyan ez, mint egy nagy sütés-főzés a konyhában. Csinálod a dolgod, panírozod a húst, pucolod a hagymát, figyeled, hogy el ne baszd a kaját, majd amikor elkészült, jóízűen megeszed, jóllaksz és miután a tányérodat is belebaszod a már amúgy is telített mosogatóba, akkor konstatálod, hogy mekkora is a rumli a konyhában.
Na, valahol itt tartok most. Rendet kell rakni!
Elkezdtem, de még nagyon az elején járok.
Első lépésként rengeteg célt tűztem ki magam elé. Van, aminek a határideje ez az év, és van, aminek több.
Második lépés az, amit mindig is feleslegesnek tartottam, hogy egy szakemberrel beszéljek. Igen, pszichológussal. Mert be kell látnom, vannak bajok…
Jó-jó Technikus Úr, de mi ez a nyúl ürege cím?
Az kérlek szépen az, ahol jártam.
Nem vagyok rá épp büszke, de kénytelen voltam lemenni oda. Ezt értsd úgy, hogy olyan kábítószert fogyasztottam, ami számomra új dimenziót nyitott meg.
Hogy minek mentem oda? Hogy válaszokat kapjak.
Kaptam? Nem, de egy fasza pánikrohamot és egy halál közeli élményt annál inkább. Nem részletezem. A lényeg az volt ebben a tripben, hogy ott és akkor tényleg elhittem, hogy másodperceim vannak a haláltól…
Szóval kicsit átértékeltem az életem és úgy döntöttem, hogy új fejezetet nyitok. Első lépésként a blogom összes bejegyzését archiváltam (ezt gondolom észrevettétek) és egy csinos PDF-be összeszedtem. Laza 500 oldal, szép kis napló. 2016-tól 2022-ig. Ha valakit esetleg érdekel, akkor átdobom. Én is most kezdem elölről olvasni, kíváncsi vagyok milyen személyiségváltozáson mentem keresztül 6 év alatt, mert így visszaemlékezve nem emlékszem rá, de az írás nem hazudik.
Második napirendi pont, hogy átalakítom a blogomat. Új témát fog kapni. Ezentúl nem az unalmas, szánalmas kis életemről fogok írni, hanem a hobbijaimról fogok írni. Mit csinálok, hogy csinálom, stb.
Aztán majd kommentekben leírjátok, hogy mekkora balfasz vagyok, vagy hogy kurvára (nem)érdekel, az amit csinálok.
Meglátjuk.
